Röviden a belépés feltételeiről

Mely esetekben kezdeményezhető az adósságrendezés:

  1. Adósságrendezés célja:

Az adósságrendezési eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

  1. Kik/kik adhatnak be kérelmet:

Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

  1. Mekkora összeghatárral léphet be az eljárásba:

Adós/adóstárs legalább 2 millió forint és legfeljebb 60 millió forint össztartozással léphet/nek be az eljárásba.

Feltéve, ha az adós/adóstárs tartozásai meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is (rendszeres jövedelemmel kell rendelkezni, munkáltatói igazolással igazoltan).

  1. Vitatott követelés következményei:

Adós/adóstárs a tartozását elismeri, illetve tartozása mértékének legalább 80%-át nem vitatja.

  1. Mely tartozások vonhatóak az eljárás alá:

A tartozások között legalább egy olyan van, amely már 90 napja lejárt esedékességű, és mértéke meghaladja az 500.000.- Ft összeget.

Legalább egy tartozás hitelviszonyból (pl.: hitelintézet által) keletkezett, és a tartozások közül a hátrasorolt követelések (pl.: magánszemélytől felvett kölcsönösszeg) száma nem haladja meg az ötöt.

Magánvállalkozásból eredő kölcsön az eljárásba bevonható.

  1. Mely időpont számít bele az adósságrendezési eljárás kezdeményezésébe:

A fenti feltételeket az eljárás kezdeményezésének időpontjában kell vizsgálni.