Mely esetekben kezdeményezhető az adósságrendezés:
- Adósságrendezés célja:
Az adósságrendezési eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.
- Kik/kik adhatnak be kérelmet:
Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
- Mekkora összeghatárral léphet be az eljárásba:
Adós/adóstárs legalább 2 millió forint és legfeljebb 60 millió forint össztartozással léphet/nek be az eljárásba.
Feltéve, ha az adós/adóstárs tartozásai meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is (rendszeres jövedelemmel kell rendelkezni, munkáltatói igazolással igazoltan).
- Vitatott követelés következményei:
Adós/adóstárs a tartozását elismeri, illetve tartozása mértékének legalább 80%-át nem vitatja.
- Mely tartozások vonhatóak az eljárás alá:
A tartozások között legalább egy olyan van, amely már 90 napja lejárt esedékességű, és mértéke meghaladja az 500.000.- Ft összeget.
Legalább egy tartozás hitelviszonyból (pl.: hitelintézet által) keletkezett, és a tartozások közül a hátrasorolt követelések (pl.: magánszemélytől felvett kölcsönösszeg) száma nem haladja meg az ötöt.
Magánvállalkozásból eredő kölcsön az eljárásba bevonható.
- Mely időpont számít bele az adósságrendezési eljárás kezdeményezésébe:
A fenti feltételeket az eljárás kezdeményezésének időpontjában kell vizsgálni.