Adósságrendezés jogszabályi feltételei

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény rendelkezése

Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételeiről

7. § (1) Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

a) ha az adósnak – önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt – összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,

b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel,

c) az a) pont szerinti tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,

d) az a) pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,

e) az a) pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

f) a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,

g) a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett pénztartozás valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó – deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából.

(3) Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését.

8. § (1) Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

a) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására [ide nem értve a 33. § a), c) d) és e) pontja szerinti eseteket] vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy

b) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,

c) korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,

d) már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,

e) külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,

f) korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben

fa) adósként, adóstársként,

fb) az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként

részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,

g) korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de

ga) a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,

gb) a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy

gc) a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,

h) az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 200 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,

i) az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,

j) az adós nem minősül e törvény alkalmazásában belföldinek,

k)18 ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben, vagy a vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el,

l) szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van,

m) közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel –,

n) az adós vagy a zálogkötelezett lakóingatlana a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET) részére megvásárlásra felajánlásra került, kivéve, ha a NET a lakóingatlan megvásárlását elutasítja,

(2) Az (1) bekezdés l) és m) pontja szerinti közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha

a) az adós köztartozása lakáshitel-tartozással, annak kamatával, járulékával, lakáscélú vagy otthonteremtési célú hitellel összefüggő állami kezesség beváltása miatt vagy állami lakáscélú támogatás, kamattámogatás visszafizettetésével összefüggésben keletkezett,

b) az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett,

c) az adós köztartozása jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése miatt keletkezett, és ennek összege – járulékaival együtt – nem haladja meg az 500 000 forintot,

d) az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére vonatkozóan az adós – a végrehajtás elrendelését megelőzően vagy a végrehajtási eljárásban – legfeljebb egyéves időtartamra részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott, és a részletfizetés mértéke havonta nem haladja meg a 200 000 forintot.

§ (1) E törvény rendelkezései szerint adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

a) fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a 7. § szerinti tartozások miatt a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,

b) legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,

c) legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),

d) a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

(2) Az adós számára a központi költségvetésből törlesztési támogatás állapítható meg a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban megállapított, a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannal összefüggő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez. A törlesztési támogatásban részesíthetők körét, a támogatás részletes feltételeit, igénybevételének, folyósításának és az azzal történő elszámolás rendjét e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.